Tata ismertető, turisztikai információk Tatáról, tatai képek, galéria | Tata.ÚtiSúgó.hu


Tata

ismertető, Tatai képek, galéria



Adventi wellness hétvégék

Adventi vásárok forralt borral, ingyenes tea és kávé aprósüteményekkel, délutáni mézeskalács sütés, fáklyás séta, forralt bor és fűszeres meglepetés, késő esti fürdőzés
7 568 Ft/fő/éj-től...

Disznótoros hétvégék szállással

Hagyományos falusi disznóvágás, korlátlan pálinka és forralt bor fogyasztással...
1 2 3
 

Tata

Tata Komárom-Esztergom megyében található város, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. Lakossága közel 25 ezer fő. A városon áthalad az 1-es főút és az Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal. Mellette halad el az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya, amelyre közvetlen csatlakozása van a városnak.

Tata kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Országos és helyi jelentőségű természeti értékekkel egyaránt rendelkezik.

A várost a „vizek városaként” is jellemzik, bár meleg vízi forrásai a közeli bányamunkálatok miatt időlegesen elapadtak, de a vizek 2001 óta fokozatosan kezdenek visszatérni. Tavai jó állapotban megmaradtak, két legjelentősebb tava az Öreg-tó és a Cseke-tó. Tata másik gyakran használt elnevezése a „barokk város”, mely az Esterházy család 1727-es birtokvásárlása után meginduló folyamatokhoz köthető.


LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. vizesárokkal körülvett várkastélyt XIII. századi eredetű.

A XIV-XV. században előbb gótikus, majd reneszánsz stílusban bővítették és átalakították. A vár mellett az Esterházy-kastély áll, amelynek elkészülte 1777 körüli időre tehető.

Tovább haladva a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori Zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. A Zsinagóga egykori virágzó zsidó közösségének emlékét őrzi. Pontos építési idejét nem ismerjük, mai formáját 1861-ben nyerte el Wechselman Ignác tervei alapján.

A Zsimagóga mellett fekszik a Tanoda tér, ahol a gimnázium és a kollégium található.

Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terült el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával.

A kéttornyú, copfstílusú római katolikus templom Franz Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei szerint épült 1751-1787 között.

Ebből nyíllik a Kocsi utca a református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal.

A Kálvária-kápolna Fellner Jakab tervei alapján épült 1755-ben egy korábbi templom köveinek felhasználásával. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható.

Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyíllik a Cseke-tóval a műromokkal és a kiskastéllyal.

A város kiemelkedő értéke az Esterházyak által a 19. század folyamán kiépített, hatalmas kiterjedésű és egykor az egész várost átszövő történeti parkrendszer, amely mind a magyar, mind a közép-európai kertművészet történetében egyedülálló értéket képviselt.

A város barokk korból megmaradt sajátos ipartörténeti műemlékei, az Öreg-tó partján, illetve a közeli pataknál épült egykori vízimalmok.

1727-ben már 7 vízimalom működött. A malomépületek többsége ma már idegenforgalmi, rekreációs funkcióval működik (étterem, szálláshely, múzeum, stb.). A város központjától (észak-északnyugati irányban) másfél kilométerre található a Fényes-fürdő.

KULTÚRA


  • Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma (egykori zsinagóga)

  • Kuny Domokos Múzeum

  • Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum

  • Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum (Kálvária-domb)

  • FÜRDŐKULTÚRA


    A Fényes-fürdő Tatától másfél kilométerre északi irányban (Naszály felé), az Által-ér folyása mellett található természetes források által táplált strand- és kempingkomplexum természetvédelmi szempontból is fontos lápvilággal.

    Napjainkban a Fényes-fürdőn egy 2000 m²–s sekély vizű, úgynevezett „amorf” medence, egy 50 méteres feszített víztükrű sportúszómedence és vízicsúszda várja a fürdőzőket.

    ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


  • Barokk Fesztivál

  • Minimarathon

  • Tatai Sokadalom

  • Tó-futás

  • Víz Zene Virág Fesztivál

  • Porcinkula

  • Öreg tavi nagyhalászat

  • Tatai vadlúd sokadalom



  • VÁROSTÖRTÉNET


    A legrégibb időktől kezdve ember által lakott hely volt. Kr. e. II. században a rómaiak elfoglalták Pannóniát és megépítették a limes egyik fontos katonai táborát, Brigetiót (Ószőny). A Tatához közeli tábort a Látó-hegy oldalán végigfutó római vízvezetéken, az ún. Kismosó-forrásokból látták el ivóvízzel.

    Az Árpád-házi uralkodók idején Tata királyi birtok. A bencések a XI. században, a mai Fürdő utca környékén monostort építettek. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A XIII. századtól 1326-ig a Csák család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is. Tata 1387-től, Zsigmond királytól kapta meg a mezővárosi jogot. Az oklevelekben ettől az időtől civitasként emlegették.

    A vár lassú pusztulását Mátyás (1458-1490) király állította meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a Rozgonyiaktól. A várat- Bonfini leírása szerint- késő gótikus stílusú rezidenciává alakította át. 1472-től Mátyás minden évben egy alkalommal Tatán vadászott.

    A törökök 1543-ban foglalták el Tata városát. A száznegyvenöt éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen. A vízivár átépítését és a napjainkban is látható bástyákat Süess Orbán tervei szerint 1568-1577 között valósították meg.

    Tatát és a környező falvakat 1727-ben az Esterházyak ifjabb, fraknói grófi ágába tartozó Esterházy József vásárolta meg. A mezővárosba hívott építészek (Fellner Jakab, Éder József, Grossmann József, Schweiger Antal) mérnökök (Bőhm Ferenc, Mikoviny Sámuel) keze nyomán kialakult Tata, Tóváros és Váralja.

    Az első négy Esterházy gróf életében, 1727-1811 között, Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött. Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején Görgey Artúr fővezér a Szarka fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára.

    Az 1867-es kiegyezés után kezdődött el Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása. Kisebb gyárak épültek. A Bécset Budapesttel összekötő vasút 1883-1884-ben érte el Tatát. Esterházy Miklós gróf lóversenypályát, közelében 1886-ban Tóvároskert néven vasúti megállót, 1888-ban Várszínházat építetett. A nyolc osztályos piarista főgimnázium 1911-1912-ben valósult meg.

    A két világháború között felgyorsult a polgárosodása az iker községeknek. A Szent Imre fiúiskola, a piarista konviktus, a Tatai Múzeum, a Mezőgazdasági Népiskola, dr. Mike József sebész főorvos szanatóriuma került átadásra.

    A nagyközség életében az 1945 utáni évek, bár nagy változást hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később, 1954 után indult meg, amikor Tatát újkori történetében várossá nyilvánították.

    Tata az elmúlt évtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertjével, árnyas parkjaival, felújított épületeivel, rendezett útjaival, olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, hanem múzeumaival, tudományos tanácskozásaival, állandó rendezvényeivel (Víz, Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztivál; Szabadtéri játékok; őszi nagyhalászat) is, melyek öregbítették a város hírnevét.

    Települések Tata közvetlen közelében

    Települések Tata környékén

    
    

    Látnivalók

    Szállások Tatán

    
    lapozás: |

    és környékén

    
    lapozás: |
    Telefon: (+36) 1 255 2200
    hétfő-péntek 8-16 óráig
    E-mail: info@utisugo.hu