Tata ismertető, turisztikai információk Tatáról, tatai képek, galéria | Tata.ÚtiSúgó.hu


Tata

ismertető, Tatai képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

HÚSVÉTI szállás AKCIÓK

Húsvéti szállás válogatás itt >>
1 2 3 4


Tata

Tata Komárom-Esztergom megyében található város, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. Lakossága közel 25 ezer fő. A városon áthalad az 1-es főút és az Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal. Mellette halad el az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya, amelyre közvetlen csatlakozása van a városnak.

Tata kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Országos és helyi jelentőségű természeti értékekkel egyaránt rendelkezik.

A várost a „vizek városaként” is jellemzik, bár meleg vízi forrásai a közeli bányamunkálatok miatt időlegesen elapadtak, de a vizek 2001 óta fokozatosan kezdenek visszatérni. Tavai jó állapotban megmaradtak, két legjelentősebb tava az Öreg-tó és a Cseke-tó. Tata másik gyakran használt elnevezése a „barokk város”, mely az Esterházy család 1727-es birtokvásárlása után meginduló folyamatokhoz köthető.


LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. vizesárokkal körülvett várkastélyt XIII. századi eredetű.

A XIV-XV. században előbb gótikus, majd reneszánsz stílusban bővítették és átalakították. A vár mellett az Esterházy-kastély áll, amelynek elkészülte 1777 körüli időre tehető.

Tovább haladva a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori Zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. A Zsinagóga egykori virágzó zsidó közösségének emlékét őrzi. Pontos építési idejét nem ismerjük, mai formáját 1861-ben nyerte el Wechselman Ignác tervei alapján.

A Zsimagóga mellett fekszik a Tanoda tér, ahol a gimnázium és a kollégium található.

Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terült el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával.

A kéttornyú, copfstílusú római katolikus templom Franz Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei szerint épült 1751-1787 között.

Ebből nyíllik a Kocsi utca a református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal.

A Kálvária-kápolna Fellner Jakab tervei alapján épült 1755-ben egy korábbi templom köveinek felhasználásával. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható.

Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyíllik a Cseke-tóval a műromokkal és a kiskastéllyal.

A város kiemelkedő értéke az Esterházyak által a 19. század folyamán kiépített, hatalmas kiterjedésű és egykor az egész várost átszövő történeti parkrendszer, amely mind a magyar, mind a közép-európai kertművészet történetében egyedülálló értéket képviselt.

A város barokk korból megmaradt sajátos ipartörténeti műemlékei, az Öreg-tó partján, illetve a közeli pataknál épült egykori vízimalmok.

1727-ben már 7 vízimalom működött. A malomépületek többsége ma már idegenforgalmi, rekreációs funkcióval működik (étterem, szálláshely, múzeum, stb.). A város központjától (észak-északnyugati irányban) másfél kilométerre található a Fényes-fürdő.

KULTÚRA


  • Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma (egykori zsinagóga)

  • Kuny Domokos Múzeum

  • Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum

  • Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum (Kálvária-domb)

  • FÜRDŐKULTÚRA


    A Fényes-fürdő Tatától másfél kilométerre északi irányban (Naszály felé), az Által-ér folyása mellett található természetes források által táplált strand- és kempingkomplexum természetvédelmi szempontból is fontos lápvilággal.

    Napjainkban a Fényes-fürdőn egy 2000 m²–s sekély vizű, úgynevezett „amorf” medence, egy 50 méteres feszített víztükrű sportúszómedence és vízicsúszda várja a fürdőzőket.

    ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


  • Barokk Fesztivál

  • Minimarathon

  • Tatai Sokadalom

  • Tó-futás

  • Víz Zene Virág Fesztivál

  • Porcinkula

  • Öreg tavi nagyhalászat

  • Tatai vadlúd sokadalom



  • VÁROSTÖRTÉNET


    A legrégibb időktől kezdve ember által lakott hely volt. Kr. e. II. században a rómaiak elfoglalták Pannóniát és megépítették a limes egyik fontos katonai táborát, Brigetiót (Ószőny). A Tatához közeli tábort a Látó-hegy oldalán végigfutó római vízvezetéken, az ún. Kismosó-forrásokból látták el ivóvízzel.

    Az Árpád-házi uralkodók idején Tata királyi birtok. A bencések a XI. században, a mai Fürdő utca környékén monostort építettek. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A XIII. századtól 1326-ig a Csák család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is. Tata 1387-től, Zsigmond királytól kapta meg a mezővárosi jogot. Az oklevelekben ettől az időtől civitasként emlegették.

    A vár lassú pusztulását Mátyás (1458-1490) király állította meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a Rozgonyiaktól. A várat- Bonfini leírása szerint- késő gótikus stílusú rezidenciává alakította át. 1472-től Mátyás minden évben egy alkalommal Tatán vadászott.

    A törökök 1543-ban foglalták el Tata városát. A száznegyvenöt éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen. A vízivár átépítését és a napjainkban is látható bástyákat Süess Orbán tervei szerint 1568-1577 között valósították meg.

    Tatát és a környező falvakat 1727-ben az Esterházyak ifjabb, fraknói grófi ágába tartozó Esterházy József vásárolta meg. A mezővárosba hívott építészek (Fellner Jakab, Éder József, Grossmann József, Schweiger Antal) mérnökök (Bőhm Ferenc, Mikoviny Sámuel) keze nyomán kialakult Tata, Tóváros és Váralja.

    Az első négy Esterházy gróf életében, 1727-1811 között, Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött. Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején Görgey Artúr fővezér a Szarka fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára.

    Az 1867-es kiegyezés után kezdődött el Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása. Kisebb gyárak épültek. A Bécset Budapesttel összekötő vasút 1883-1884-ben érte el Tatát. Esterházy Miklós gróf lóversenypályát, közelében 1886-ban Tóvároskert néven vasúti megállót, 1888-ban Várszínházat építetett. A nyolc osztályos piarista főgimnázium 1911-1912-ben valósult meg.

    A két világháború között felgyorsult a polgárosodása az iker községeknek. A Szent Imre fiúiskola, a piarista konviktus, a Tatai Múzeum, a Mezőgazdasági Népiskola, dr. Mike József sebész főorvos szanatóriuma került átadásra.

    A nagyközség életében az 1945 utáni évek, bár nagy változást hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később, 1954 után indult meg, amikor Tatát újkori történetében várossá nyilvánították.

    Tata az elmúlt évtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertjével, árnyas parkjaival, felújított épületeivel, rendezett útjaival, olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, hanem múzeumaival, tudományos tanácskozásaival, állandó rendezvényeivel (Víz, Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztivál; Szabadtéri játékok; őszi nagyhalászat) is, melyek öregbítették a város hírnevét.

    Települések Tata közvetlen közelében

    Települések Tata környékén

    Tatai és környéki programok
    
    Látnivalók
    Telefon: (+36) 1 255 2200
    hétfő-péntek 9-17 óráig
    E-mail: info@utisugo.hu